M.Kiss Márti Dagonya című kiállítása az NFG Klubban

„A dagonya olyan vizes-sáros mélyedés vagy gödör, amelyet a gímszarvasok és a vaddisznók is rendszeresen felkeresnek, hogy abban sárfürdőzzenek.

A dagonyázás e fajok szükséglete, melynek számos élettani magyarázata lehet. A benedvesedett szőrzetről elpárolgó víz hűtheti a vadat, így az könnyebben elviseli a meleget. A sár a szőrszálak összetapasztásával elősegítheti a szőrzet bizonyos fokú lezárását, hogy az élősködők kevésbé férjenek hozzá a vad bőréhez. Ellentmondás, hogy késő ősszel vagy télen is megfigyelhető friss dagonyázás, amikor sem külső élősködő, sem a meleg nem kényszeríti az egyedeket a dagonyába. Az állatok erdei utakon időnként kialakuló keréknyomokban is gyakran dagonyáznak.“

Nos…irigykedj.

… én éppenséggel dagonyáztam az asszonnyal egyet – elgyalogoltunk ebbe az NFG klubba, ahol egy faintos kiállítás keretén belül kicsit kilódultunk ebből a 2022-es január végi állapotból…

És mondhatom Neked drága Olvasóm – megéri benézni az NFG klubba, mert gyors, rövid, de ütőképes tárlatban kapsz MOST IS betekintést és élvezetet a dagonyázásban – szellemi és fantázia szinten egyaránt…

Kiss Márti – Kukoricától- már megszokhattuk a GIGA képeket, naná, ebben az – egycsöpp – nőcskében hullámzik az energia, vagyis ezoterikusan a Csallóköz – ettől pszichikailag mutáns löketeket kaphat, piha, piha…. s másképpen nem tud megnyilvánulni, mint óriási, giga méretű vásznaknak ugrik neki, hogy levezesse tengernyi energiáját – SZERENCSÉNKRE.

Mindössze féltucatnyi ALKOTÁSSAL találkozhat a látogató ITTEJDE – de ha okos KOCKA vagy, s nem mentettek fel matematikából – kiszámíthatod, hogy négyzetcentiméterben teljesen korrekt a tárlat egy klasszikus tárlattal, mert felületben bőven túlszárnyal minden mást.

A bemutatott alkotások hegyéd vágnak egy sort, a zimankós hidegből korrekt időkapszullás átjárókulcsot kapsz a kora-őszbe, amolyan vénasszonyok nyarába, ahol még melegen süt a Nap, a mezők-lápok mocsaraiban kényelmesen belesüppedhetsz, van gyökér, pocsolya, sár, dagonya, meg minden…

Tudod miről beszélek.

Olykor jólesik elveszni egy ilyen csallóközi dzsungelben, amiben nincsenek mérges növények, se emberevő tigrisek, csak lepkék, tücskök, bogarak, cinkék, madarak landolnak a traktor keréknyomában, ebihalak dilinyóznak, s ne adj isten, na jó…ha veszélyre gerjedsz…vannak vaddisznók is, meg őzek, komplett a BAMBI-maffia-klán, akik élvezkednek a dagonyában- de akkor hirtelen jössz Te, meg az asszony, s EZEK meg jobbra el, mert az EMBER visz mindent, képes tizenkilencre lapot húzni a hülye, s az veszélyes vad mostanában – inkább elmennek előled.

Te meg ott maradsz a mocsárban.

Vad, züllött életet élhetsz, a távolban egy traktor zúg, lehet, hogy éppen szánt, a kukoricást még állva hagyták, itt kiválóan lehet még sarazni…

Apropó – SÁR.

Ez az – úchilák – KUKORICÁS kiscsaj, ez a KissMÁRTI rendesen odatoszta a maga sarát az utókornak.

Képzeld el az alkotást, ahogy marokkal a pofádba nyomja a sarat, a helyit, az ittenit, föl a képre, ami most már örök, ottmarad az utókornak, a dagonya-alap-koktél, s kedved lenne elfeküdni, szagolni a szagolnivalót, ezt az őskvintesszenciát, a lelkét a nyárnak, az esőnek, a napnak, a Csallóköznek – a MI SARUNKAT – mert ez a sarunk is a mienk, hozzánk tartozik, legyalulva, lemészárolva mindennnel, csonkokkal, dinnyével, biciklikkel meg amit akarsz…

Csak vagyogatsz ott a dagonyában, nézed a hömpölygő energiát, s olyan vagy, mint egy dilis bájgúnár elektromos automobil, ami itt TÖLTI magát, nem kell stekker, csak nézed a baszi nagy képeket, s jön az energia – töltődsz ezerrel.

Jól jön ez a SÁR – így TÉL közepén – hidd el.

A többi – házi feladat.

Menj el erre az egyszeri kis pirinyó kiállításra, van bukhéja, mondom Neked…az egész amolyan abszurd HELY, keresni fogod magad, meglátod – egyorrú barátom – , kóstolj bele a SÁRBA, legyen a részed a dagonyában, válj Te is a SÁR részévé, legyen a Te sarad…

Meglátod, jólesik majd élni.

Tél közepén.