Hányan még? – megnyílt a MAMSzE továbbgondolásra érdemes kiállítása
A Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete – MAMSzE Hányan még? című kiállítása nyílt meg július 9-én a komáromi Limes Galéria hajójában. Az idei népszámlálás ihlette, színpompás és továbbgondolásra érdemes anyag kurátora Balla Rita művészetmenedzser.
A közösen kiállító kilenc alkotó (Bugyács Sándor, Golasz Tímea, Hajnovics Márta, Kopócs Tibor, Kovács Csonga Anikó, M. Kiss Márta, Szamaránszky Emőke, Tomovics Marianna, Vámos János) kétharmada és Keszegh Béla, Komárom polgármestere, valamint Görföl Jenő fényképész-kultúraszervező, a Csemadok országos titkára is jelen volt a megnyitón, amelyen Kulin Eduárd, a Komáromi Művészeti Alapiskola hegedűtanárénak játékát élvezhettük.
„Mikor Rita felkért erre a nemes feladatra, bevallom, nagyon kíváncsivá tett, hogy a népszámlálás tematikáját vajon hogy lehet megjeleníteni egy galéria falain. Hisz
– mondta el a házigazdák üdvözlő szavai után Bauer Ildikó kultúrmenedzser, komáromi önkormányzati képviselő, a kiállítás fővédnöke.
Majd feltette a sokunkat foglalkoztató kérdést: vajon hányan vagyunk még, akiknek ez természetes? „Hányan vagyunk, akik nem csak 10 évente, de a hétköznapokban is vállaljuk, és ki is állunk fontosnak vélt értékeink mellett, világos jelét adjuk annak, hogy tartozunk valahová, egy közösséghez?“ Sajnálattal nyugtázta: ma már egyre kevesebben vagyunk, akik szerepet vállalnak a közéletben…
Arra sarkallt: tegyük fel magunknak a kérdést, hogy hogyan várjuk el az esetleges változásokat, a fejlődést, ha mi nem teszünk érte, ha mi csak messziről figyeljük a történéseket, és maximum elégedetlenkedünk egy-egy közösségi hálón való bejegyzés formájában. „Valóban ez viszi előre a társadalmunkat?
és tudatosítjuk-e, hogy együtt csak könnyebb lehet, amellett, hogy az építő kritikának természetesen minden ilyen közösségben helye van“ – szögezte le.
Végül a közösségkovácsolás és közös fellépés jó példajaként említette a Hányan még című kiállítást, amely kapcsán a népszámlálási téma sokrétű alkotókat kovácsolt egybe, akik sokféle stílusban és technikával készítették el a műveiket, melyeket végül a kurátor egy téma köré rendezett. „És ahogy láthatjuk,
a valós jellemvonásokat, melyeket nem rejtenek az alkotók véka alá. Talán érdemes lenne ezen elgondolkoznunk“ – fogalmazott, s egyúttal gratulált, valamint a további munkájukhoz sok kitartást kívánt „e nehéz időkben, amikor a művészetnek talán kiemelten fontos szerepe és küldetése van“.ű
Azután Balla Rita művészetmenedzser – tárlatkurátor mutatta be a sokrétű kiállítási anyagot: „A kiállításon bemutatott karakterek esztétikai lenyomatai azon polgároknak, akik a népszámlálás kérdőívét kitöltve, jelezték elfoglalt helyüket a közös halmazként értelmezett társadalomban. Ez utóbbi sok tekintetben homogénnek szeretné láttatni magát, de már régóta nem az, s talán sosem volt teljesen az“.
Elárulta: kurátorként a választása nem véletlenül esett a figuratív ábrázolásmód bemutatására, ahol a portrén, a megfestett emberi alakon, bizonyos helyzetben ábrázolt testrészen keresztül rajzolódik ki az egyén karaktere, valós emberi jellemvonása.
A megfestett alakok olyan egyetemes jegyeket hordoznak, melyek a közösség bármely egyénére igazak lehetnek, ott van közöttük a progresszív, a szintetizáló, a magánnyal küszködő, a kereső, az újrarendező, a vallásos…“ — hangzott el.
Balla Rita úgy véli, hogy az adatok mögött megbúvó igazságról még sincs reális képünk, miszerint az anonimitásba burkolózó egyének együtt-léte vajon zavart kelt-e, vagy jól megfér egymás mellett. „Mindenesetre fontos a szerepvállalás, mert a népszámlálás utolsó fázisaként a résztvevők válaszait halmazokba rendezik, hogy egy összképet kapjunk arról a társadalomról, amellyel szoros szimbiózisban élünk, és választ kapunk arra, hányan vagyunk még“ – zárta megnyitó beszédét, amely során köszönetet mondott a tárlat létrejöttét támogató cégeknek, társulásoknak és önkormányzatoknak, valamint a kiemelt partnereiknek.
Forrás: muzsa.sk