Felvidéki magyar képzőművészek kiállítása Szabadkán

A MAMSzE, a Vajdasági Művelődési Intézet és a Kernstok Károly Művészeti Alapítvány 2015-ben Két határon túl címmel vajdasági, és felvidéki képzőművészek bemutatására vállalkozott. A projektben résztvevő vajdasági alkotókat/ tárlatukat Révkomáromban a Limes Galériában fogadta egyesületünk. Tagságunk műtárgyegyüttesét  Zentán és Szabadkán állították ki.

A Két határon túl című kiállítás-sorozat szervezésének kezdetekor még nem sejtettük, hogy a magyar határ szerbiai szakaszára határzárat építenek, a Magyarországot Szlovákiával összekötő esztergomi híd szlovákiai oldalán nagyméretű vasszerkezeteket helyeztek el, s mára a horvát-magyar határt is kerítéssel zárták le.

Most, amikor a nyelvi, vallási és kulturális sokféleséget hordozó hazáját elhagyó embertömeg elárasztja Európát, akkor  felértékelődik a felvidéki és vajdasági képzőművészek kiállítás- és programsorozata, mellyel szándékunk szerint a nemzeti összetartozás, az együvé tartozás érzését is erősítettük. A tárlatlátogató közönséget az adott alkotások kiállításakor nem csak az esztétikai vetületek megtekintését céloztuk meg, hanem a felvidéki és vajdasági helyszíneken felvonultatott művek kapcsolatát azzal a környezettel, amelyben létrejöttek, s ahol bemutatták. Tehát az alkotástól a befogadásig egyfajta kultúrszociológiai esemény, ami a kisebbségben élők szokásrendszerét, társadalmi érintkezési konstellációit vetítette rá a befogadó, hasonló problémák között élőkre. A kiállítás-sorozat megrendezésével alkalom nyílt a kárpát-medencei művészeti/kulturális tér megismerésére, fiatal képzőművészek bemutatására,  s a civil művészeti kapcsolatok erősítésére. A felvidéki grafikusok, festők, építészek, szobrászok, iparművészek csoportos kiállítása túlmutatott a globális integráció fejleményein, meghatározva a kisebbségi lét szellemi környezetének megértését, és tiszteletét. A rendezvénysorozat feltárt olyan nemzeti, nemzedéki, egyéni jelenségeket, melyeknek kulturális, művészeti jelentősége felül emelkedett a tömegkultúra jelenségein, betekintést enged a kultúra, a társadalom világában zajló folyamatokba.A szlovákiai magyar képzőművészetet reprezentáló Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete tagságának szabadkai tárlatán látható műtárgy-együttes  több művészeti irányzatba, illetve alkotói alapállásba sorolható. Különféle anyaghasználat és technikai jártasság, műfaji változatosság, tradicionális műformák, modernista műtárgy modifikáció jellemzi az egyesület tagjainak tevékenységét.

A művészek egy csoportja a magyar kultúra, hitvilág, népművészet gyökereihez nyúlt vissza, melyek felvállaltan a magyar nemzettudatot erősítik, transzponálva azt a jelenkorba. Az allegorikus, misztikus témák gondolat- és érzésvilágához vonzódó művészek a magyar örökség elszánt védelmezői. Többen kultúrtörténeti múlt szimbólumrendszerét fogalmazták át. A gazdag jelképek mellett a konkrétumok, a helyzetekre utaló testes színek, az érzéseknek hangsúlyt adó gesztusok számos jelentést hordoztak a táblaképeken. Néhány alkotó ábrázolásmódjában csak a dekorativitásra törekedett, mások a naiv formalátású képek őszinteségét, tisztaságát és egyszerűségét eszményítették. Az egyéni szándékot, akaratot determináló, logikai bilincseket lerázó művek mellett klasszikus szobrászati attitűdöket ötvöző műformákat és puritán fatérformákba tömörített  absztrakciókat  is láthattunk a a szabadkai kiállításon.

A Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete karakteres építész-csoportjának néhány tagja egyrészt az organikus építészet gyökereiből merít, míg mások a 21. század ritmusát követve a kortárs építészeti kísérletekben keresik művészi útjukat.

A sajátos politikai klímában és kulturális kontaktusban élő felvidéki  képzőművészeti egyesület sokszínű műtárgy-együttese azt sugározza, hogy mindenképpen pozitívan látják közösségük jövőjét. Az egyesületet alkotó huszonhat tag a civil szervezet céljait új hittel és akarattal valósítja meg. Az elkövetkezendő években is az új partnerkapcsolatok kialakítására törekednek, a társadalmi információáramlást, a közösségfejlesztést, az innovációs folyamatok cseréjét szeretnék megvalósítani.

A vajdasági és a felvidéki  művészcsoport fontosnak tartotta a határainkon túli magyar művészek/művészet bemutatását, s alkotásaikon keresztül betekintést nyújtani arról a közegről, mely, ha nem is ismeretlen,  mindenesetre kevéssé ismert a két határon túl élők számára.

A 2015. október 19-én megnyílt Két határon túl – Preko dve granice – Cez dvoje hraníc felvidéki magyar képzőművészek a Vajdaságban kiállítás szabadkai megnyitóján köszöntőt mondott Maglai Jenő Szabadka polgármestere és Stubendek László Révkomárom polgármestere. Megjelent és ünnepi beszédet mondott Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke. A kiállítást megnyitotta Miglinczi Éva művészeti író, művészeti menedzser. Közreműködött Bakos Árpád és Miroslav Jovančić.

A programsorozat művészeti menedzsere Miglinczi Éva művészeti író. A két művészettörténész, Wehner Tibor és Szarka- Mándity Krisztina kurátorok mellett a szervezési, lebonyolítási feladatokban a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet megbízott igazgatója Gondi Martina, Mezei Erzsébet zentai grafikusművész, a MAMSzE kuratóriumának tagjai, Kopócs Tibor, Csémy Olivér, Litomericzky Nándor, a Kernstok Károly Művészeti Alapítvány képviseletében Virág Jenő, és a szabadkai ArtPorta Galéria fenntartója és Ágoston Pribilla Valéria vettek részt.

Miglinczi Éva