A fenti címmel nyílt képzőművészeti kiállítás október 8-án, szombaton 17 órakor Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem emeleti aulájában a Partiumi Magyar Művelődési Céh, a Magyar Alkotóművészek Szlovákiai Egyesületének és a két EP-képviselői iroda társszervezésében.
A tárlatnyitón Csáky Pál és Tőkés László EP-képviselők, illetve Kopócs Tibor, a Magyar Alkotóművészek Szlovákiai Egyesületének elnöke mondtak köszöntőt. A kiállítást Miglinczi Éva művészeti író, a kiállítás kurátora nyitotta meg.
Csáky Pál, az MKP EP-képviselője köszöntő beszédében elmondta, Szlovákia az idei év elejétől fokozatosan készült az európai uniós soros elnökség ellátására. Ennek kapcsán néhány kulturális jellegű rendezvényt is szerveznek Brüsszelben és Strasbourgban.
„Én kifogásoltam azt, hogy ezek a rendezvények csak az országot mutatják be európai egységként, de nem szólnak az ország jellegzetességeiről, például az itt élő kisebbségi közösségekről sem. Ezért júniusban szerveztem egy kulturális programmal gazdagított bemutatkozó kiállítást az Európai Parlament egy kiemelt helyén Brüsszelben, ahová meghívtam a felvidéki magyar képzőművészeket, szobrászokat, festőket, építészeket, akik elhozták az alkotásaikat, illetve a megnyitó ünnepségre a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusát” – fogalmazott köszöntő beszédében Csáky.
Mint mondta, ez a rendezvény nagyon pozitív visszhangot váltott ki az Európai Parlamentben, az erre a célra készült többnyelvű kiadványnak is köszönhetően, és Tőkés László EP-képviselő azt kérte, hogy a kiállítást hozzák el Nagyváradra is. „És most itt vagyunk Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem aulájában, ahol a Felvidék üzenete fogalmazódik meg a kiállított alkotásokban, amelyeket nagy tisztelettel nyújtunk át Önöknek” – mondta Csáky a kiállítás megnyitóján.
A házigazda Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntő beszédében kiemelte a felvidéki és erdélyi magyarság közti történelmi kapcsolatokat, illetve a két nemzeti közösség egyetemi és egyházi vonatkozású párhuzamaira hívta fel a figyelmet, amelyek azt is mutatják, hogy kisebbségi létünkben milyen közös útkeresések jellemeznek bennünket. „Ez a felvidéki polifónia nagyon közel áll az európai sokszínűséghez, amely magyar formanyelven szólal meg” – jelentette ki beszédében Tőkés László.
Kopócs Tibor, a Magyar Alkotóművészek Szlovákiai Egyesületének elnöke a tárlatnyitón röviden bemutatta az egyesületet, majd kiemelte, hogy a mostani tárlat nem véletlenül kapta a Felvidéki polifónia címet, hiszen egy szeletét szeretnék most bemutatni a hazai magyar alkotói igyekezetnek, és mindnyájan nagy megtiszteltetésnek tartják, hogy erre éppen ebben a szakrális városban, Nagyváradon kerülhetett sor, ahol tárlatukkal az együvé tartozást szerették volna hangsúlyozni.
A kiállítás kurátora, Miglinczi Éva szakmai szempontból ismertette a 28 alkotóművész munkáiból összeállított tárlatanyagot. „Hiszek a művészetben, mely nem tagad meg semmit, sem a l’art pour l’art-ot, sem a naturalizmust, de túlnő mindeniken, mert nem rabja semminek” – kezdte tárlatnyitó beszédét Babits Mihály szavaival Miglinczi Éva, aki szerint az egyesület alkotói az idő és a tér átjárhatóságát, az emberi kötődések szépségét és mulandóságát feszegetik műveikben. Mint mondta, a kiállított művek egy részében a művészek az élethez, a világhoz való viszonyukat, a tértől és időtől való elvonatkoztatást emelik ki, míg mások az eltávolodást, a visszatérés jelképét igyekeztek a vásznon megjeleníteni. „A művészek elsődleges célja ezzel a kiállítással, hogy időkaput nyissanak az alkotó és a befogadó néző között” – fűzte hozzá Miglinczi Éva.
A tárlat során közreműködött Thurzó Sándor József brácsaművész.
A kiállítás megnyitóját követően került sor az egyetem Bartók-termében a két európai parlamenti képviselő, Csáky Pál és Tőkés László közéleti fórumára, Ügyünk Európában címmel. A fórum moderátora Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke volt. A beszélgetés során az EP-képviselők beszéltek nemzeti közösségeik jelenlegi helyzetéről, de szóba került a migránskérdés európai és hazai megközelítése, illetve az európai lehetőségek is a nemzeti közösségünket érintő kérdések megoldásában.
A képviselők a beszélgetés során hangsúlyozták, a magyar nemzetpolitikát úgy kellene alakítani, hogy az hozzájáruljon a fiatalok szülőföldön maradásához.