Sebezhetőre tervezve – Füzik Szilvia kiállítása
Mindannyian egy nyugalmi, biztonságos állapotra vágyunk, amiben minimalizálhatjuk annak lehetőségét, hogy fizikai, szellemi és lelki kár érjen bennünket. Mégis sokszor találjuk magunkat kiszolgáltatott állapotban, akárcsak Füzik Szilvia feszítetlen nyers vászna a kiállítótér közepén, amely nem egy tudatos kompozíció eredménye, hanem annak a fajta sebezhetőségnek a végső kibontakozása, amit a természeti viszontagságok alakítottak – fejtett ki Balla Rita művészeti menedzser, tárlatkurátor a Sebezhetőre tervezve című kiállítás szeptember 23-i megnyitóján, a komáromi Limes Galériában.
A hajdani katonatemplom hajójába történő belépésünk után egy földhalom tetejére helyezett létrával szembesültünk. Az a tárlatanyag falakon olvasható, továbbgondolásra érdemes, irodalmi tartalmával szolgáló Mellár Dávid kortárs költő és művészeti kritikus szerint „mindennél jobban érzékelteti azt a kettős értelemben vett iránytalanságot, melynek metaforikus értelmét Weöres Sándornak köszönhetően talán úgy csiszolhatnánk a legtisztábbra, hogy
A kiállítás katalógusában az is olvasható, hogy „az alkotásokon megjelenő sebzett tájak rámutatnak jelen világunk pillanatnyi állapotának azon elhibázottságára is, hogy szinte mániákus elhivatottsággal igyekszünk minél több mindent megérteni a minket körülölelő világból, miközben pont azt nem vesszük észre, hogy épp saját elmúlásunk olvadozó vagy lángoló szín- és fényrétegeiben ragyogunk…
A sejtelmesen megvilágított térben október 14-ig megtekinthető kiállítás megnyitó ünnepségén előbb Balla Rita kurátor magyar, majd Dorotha Safranko művészeti animátor szlovák nyelvű méltatása hangzott el.
A kurátor szerint a nagyméretű munkákon egy-egy festmény dinamikáját a horizontális-vertikális erővonalak adják.
„A pozitív és negatív felületek, a statikus és dinamikus ecsetvonások egymásnak feszülve szembesítik a nézőt ezzel a formáktól mentes világgal… A művész nem terheli felesleges részletekkel a néző figyelmét, sajátos világteremtését sokkal inkább egy letisztult vizuális nyelvezet jellemzi”- fogalmazott.
Füzik Szilvia hálásan köszönte meg e kiállítás megvalósulását szakmailag és anyagilag segítők közreműködését, közülük kiemelte Balla Ritát, Mellár Dávidot és Kovács Csonga Anikót, a tárlatrendező Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete (MAMSzE) elnökét. A támogatók között a Kisebbségi Kulturális Alap és Komárom Város is szerepel. A nyitóünnepség nívóját nagy mértékben emelte a szingapúri peformansz művész, Audrey Desmond szívbe markoló tánca, őt zongorán Farkas Attila jazz-zongorista kísérte.
Az éppen ma kerek életjubileumát ünneplő, nagymegyeri származású, jelenleg Pozsonyban élő és leggyakrabban ott kiállító alkotó a Ma7-nek hangsúlyozta:
a kiállításnak nem célja szomorúan szemlélni a sebezhetőségünket, kiszolgáltatottságunkat és az esetleges veszteségeinket, ahelyett arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy a sérülekénységünk az életünk elválaszthatatlan része, amihez elfogadással kell viszonyulnunk.
Portálunknak azt is elárulta, hogy belső késztetésből, intenzívebben, hét éve fest, s 2019 óta a MAMSzE tagja. Elsősorban olajjal és akrillal dolgozik, a tájképektől az absztraktig több stílusban. Párhuzamosan a fotózással is foglalkozik, de azzal kapcsolatban sincs szakmai képesítése. Ahelyett autodidakta módon képezi tovább magát, miközben a festő és fotós ismerősei jótanácsokkal segítik a szakmai fejlődését, folyamatosan kikéri a véleményüket. Bár média-kommunikációt tanult Nagyszombatban, úgy érzi, hogy igazából a művészetben találta meg önmagát.
Mint mondta: a komplex tárlatai koncepciójának kiötlése során sokat merít az irodalomból és a filozófiából. A felváltva Dunaszerdahelyen és Zebegényben élő-alkotó Mellár Dáviddal szívesen dolgoznak együtt, mert művészileg kiválóan reflektálnak egymásra, törekedve egyfajta meditatív lelkiállapot megidézésére. Szánjunk időt arra, hogy hatni tudjanak ránk a más-más módon és eszközökkel közvetített gondolatok, érzelmek…!
Forrás: ma7.sk Nagy-Miskó Ildikó
Fotók: Méziphoto – Katona Réka és Krüger Viktor
