Az ungvári születésű, Kassán élő Duncsák Attila képzőművész – aki korábban murális munkákat készített és üvegművészettel foglalkozott – az utóbbi negyedszázadban készült festményein a színház, a karnevál, a maskarák világa, az álarc alá rejtőzés tematikája és groteszksége dominál. Kiállítása a Vigadó Galériában ezeket a színekkel játszó, metaforikus képeit mutatja meg.
30
„Tárlatom címe festményeim tartalmi és színvilágára utal: játék a színekkel, színjátszás, de átvitt értelemben az emberi élet – benne az én sorsom – metaforája is. Akkor születtem (1940) a kárpátaljai Ungváron, amikor a város fölött elzúgott a történelem, és 1945-től a Szovjetunió állampolgára lettem. Idestova 35 éve Kassán élek, de a mai Európa színpadán egy kis nemzet tagjaként csak statisztálhatok. Azonban ha fejembe nyomom a csörgősipkát és komédiázok – nos, akkor igazat mondhatok. Ezt szeretném képeimmel elmondani mindazoknak, akiknek lelkét megérinti a maszkok és maskarák, királyok és bohócok, angyalok, szentek és gonoszok világa.” Duncsák Attila
IMG_6448
„Valójában a kassai „honfoglalás” után lelt rá a számára egyetlen, igaz útra. A színház, a zene, az irodalom, a cirkusz világa szimbólumaiban rejlő erő mint igazságfaktor ragadta magával. Fantáziáját meglendítette a háború utáni neorealista olasz filmek, Velence és a reneszánsz halhatatlansága… Színház az egész világ? Csupán az egyik része. Méghozzá az, amely az ecset fantasztikus derűjével az én-megvallást valaminő harlekini kötelességtudatból eredezteti.” Szakolczay Lajos